A 2007-es verseny emlékére...

Verseny a szeméttel

Már a szombati pályaépítéshez is sokan ajánlották fel segítségüket. De nem volt szívem másokat is kitenni a viharos szél nyújtotta élményeknek. A szalagozás mindenesetre reménytelen vállalkozásnak bizonyult. Még az a jó, hogy Nádpor Ármin polgármester szinte naponta ellenőrizte a verseny bázisát jelentő terület melletti buszforduló tisztaságát, és időről időre kitakaríttatta azt. Ezúton is köszönet érte! Így a bokrok ölelésében csak néhány újságpapír küzdött a szabadulásáért a szélben. Nem úgy a verseny reggelén! Hiába a szemétszedés, folyamatos elszállítás és ellenőrzés. Vasárnap szörnyű látvány fogadta az első vendégeket, és a szervezőket. Szerencsére ifj. Kiss Dezső és Zólyomi Péter magukénak érezték a versenyt, és sokakkal ellentétben Etyek jó hírének megóvását is. Már a reggeli óráktól szedték a szemetet, és sokadszorra varázsoltak rendet. Ponyvákkal fedték el a konténerek nyújtotta elrettentő látványt. Persze volt akit ez sem zavart. Még a verseny alatt nekitámasztotta mikuláscsomagját az egyik konténernek. Ő ezzel tisztelte meg a vendégeket. Még szinte véget sem ért a rendezvény, a konténereket ismét hatalmas szeméthegy takarta el.

Főszerepben a sport

Miközben a szombati munka alatt azon aggódtunk, hogy az éppen levert karók, vajon kinek a kandallójában kapnak lángra vasárnapig, egyszer csak feltűnt egy kerékpáros. Aztán jött még egy, és még egy, és még egy. Azért jöttek, hogy edzenek a vasárnapi versenyre. Fantasztikus élmény volt, hogy ők ennyire komolyan veszik. Ekkor éreztem először, hogy megérte.

Hála nekik a Krakovszky Tamás és ifj. Kiss Dezső alkotta terepjáró filmes stáb elkészíthette első látványfelvételeit. Így nemcsak felkészülten vághattak a vasárnapi forgatásnak, de egyben már egy egyedülálló anyag birtokában is. Vasárnap az első fecskék már idejekorán megérkeztek. A szervezőket mindez szerencsére nem érte váratlanul. Ekkorra már megvalósították a szombati nagy álmot, kiszalagozni a pályát. Igen! Napisten kegyeibe fogadta a versenyzőket és a szervezőket egyaránt.


A bringások színes kavalkádja egyre csak nőtt. Készült a hangosítás, többször elhangzott a sokunk szívének oly kedves néhány szó: „Üdvözlünk Benneteket ebben a csodálatos új környezetben, Etyeken!” Szerencsére az erdei „utcazajban” is el lehetett csípni a bringások szóváltását az edzés alatt: „Nagyon jó ez a pálya, és nagyon szép ez a vidék!” A helybéliek közül azért volt aki számon kérte a főszervezőt, hogy merik lekeríteni az ő ösvényét?! Ezúton kérem elnézését az illető hölgynek, hogy csak a terület tulajdonosától kértem engedélyt a rendezvényhez!

Nem tudom mi volt elképesztőbb. A hátsó kerekét állványra helyező, helyben százzal tekerő „bemelegítés”, vagy a kerekezve érkező csapat, akik a kaptatót leküzdve máris nekivágtak a pályának edzés gyanánt. Fantasztikus sportteljesítményből persze később sem volt hiány. Szerencsére egy láncszakadáson és egy defekten kívül nem történt semmi rendkívüli, így a Biatorbágyi Ügyelet orvosa is végigülhette a versenyt.

Csendes volt az Öreghegy, csak a bringások egyre hevesebb zihálása hallatszott. Köszönjük az éppen arra járó egy szem autós, és motoros türelmét! A verseny forgatagáról Szabó Erika készített testközeli és magaslati képeket. Egy gyalogcsapat vele együtt élvezte a kilátóból a látványt.

A díjkiosztóhoz aztán a Magyar zászló tövében az Etyeki táj biztosította a felejthetetlen emléket. Erika képeslapjai a Borút Egyesület borajándékai, a Törley pezsgők és a könyvajándékok mellett kupát, sporttörölközőt és érmet vihettek haza a versenyzők. Gazdag nap volt ez számukra. Hazafelé ráadásként a Caffé Perté csapatához térhettek be egy kis ajándék lakomára, ahol már azt latolgatták, érdemes lenne nagyversenyeket szervezni ide.

Köszönet mindazoknak az Etyekieknek, akik mindezt lehetővé tették: Baki Sándor, Balogh Ági, Bauer Mihály, Bodnár Attila, a Caffé Perté csapata, Hernyák László, ifj. Kiss Dezső, Kollár Gábor, Krakovszky Tamás, Nádpor Ármin, Papp Anikó, Papp Ildikó, Rókusfalvy Pál, Szabó Erika, Szili Tamás, Toma Renáta, Zólyomi Péter.




Barátsággal,

Papp Zoltán

Nincsenek megjegyzések: